Mit értünk higroszkopikusságon?
A higroszkopikusság egy fontos, de nehezen meghatározható tulajdonság. Ennek oka az, hogy a higroszkopikusság folyamatában termodinamikus és kinetikus komponensek is szerepet játszanak.
Egy objektum higroszkopikusságának karakterisztikáját azonban leírhatjuk, ha ismerjük az objektum környezetében lévő atmoszférikus gőznyomást Pa, a telitett oldat gőznyomását Po és ha Pa nagyobb, mint Po. Feltételként szabjuk, hogy az objektum nem hidratálódik.
A fentiek alapján a nedvességfelvétel sebessége tehát arányos a gőznyomás különbséggel (Pa - Po) és a felület nagyságával (A).
A nedvességfelvétel sebessége = dW/dt = kA(Pa - Po),
ahol,
dW = a kezdeti Wi és a t időpont Wt közötti súlyváltozás értéke.
Az objektum súlya t időpontban:
W = kA(Pa - Po)t + Wi
ahol,
k = az anyag nedvességfelvételének sebességére (higroszkopikusságára) jellemző változó
Egy anyag higroszkopikus jellemzőjének tekinthető az egyensúlyi nedvességtartalom (EMC) és az a sebesség, amellyel kialakul ez az állapot. Ezen jellemzők ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy termék stabilitását megbecsülhessük.
Az Opulus az igényeknek megfelelő megoldást nyújt a higroszkopikusság vizsgálatokhoz. A vizsgálatok a nedvességfelvétel sebesség, az egyensúlyi nedvességtartalom (EMC), a relatív páratartalom (%RH), és a súlyváltozás mérésén alapulnak. A rendszer részei:
- PyroButton vezetéknélküli hőmérséklet/páratartalom adatgyűjtő
- MACH1 multifunkciós páratartalom kamra
- Kommunikációs kontroller
- Szoftver az adatok begyűjtéséhez, kiértékeléséhez és dokumentálásához
|